Sikeresen lezajlott a Tanító-, óvó- és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdései Magyarországon és a Kárpát-medencében III. A BRUNSZVIK 250 emlékév kutatási eredményei című konferencia az ELTE TÓK-on a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-, Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete rendezésében.
2025. október 17-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karán (Budapest, Kiss J. altb. u. 40.) rendezték meg a tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdéseit középpontba állító konferenciát. A rendezvényen plenáris előadások, szekcióülések, valamint kulturális programok is helyet kaptak.
A rendezvényen Bobori Gábor tanító szakos hallgató Charpentier: Te Deum – Prelude-jét adta elő trombita fanfáron Prof. Dr. Döbrössy János zongorakíséretével, majd Cseke-Marosi Eszter gyermekkultúra szakember és Jávor Péter tanító szakos hallgató népmesemondását hallgathatták meg a résztvevők. A kulturális programot Mátyus Kinga óvodapedagógus hallgató zárta népdalcsokorral és citerával.
A KÓTE egyesület közgyűlése 10 órakor vette kezdetét Dr. habil. Márkus Éva elnök köszöntőjével; bár a határozatképesség nem volt meg, a tagozati beszámolók, konferenciafelhívások, szakmai tapasztalatok megosztása és az eszmecsere tartalmasan kitöltötte az időt a szünetig.
A közgyűlés után az első plenáris előadó Ambrus Attila Józsefné Prof Dr. Kéri Katalin, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar egyetemi tanára volt, aki Brunszvik Teréz munkásságát és az európai óvodáztatás kezdeteit mutatta be. Brunszvik Teréz nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is ismert volt. Bár kevés elméleti pedagógiai írást hagyott hátra, nevelési elképzelései emlékirataiból, naplóiból és leveleiből rekonstruálhatók. Magyarországon főként az első, 1828-ban megnyílt óvoda létrehozójaként ismert. Professzor asszony előadásában kitért arra, hogy Brunszvik munkásságát hazai és külföldi kutatók vizsgálták, és bemutatta, hogyan alakult ki Európában a kora gyermekkori nevelés intézményesült formája. Végül hangsúlyozta, hogy Brunszvik Teréz életműve részletesebb feldolgozásra érdemes, és a tudományos diskurzusban is fontos szerepet tölt be.
Ezután Dr. Svraka Bernadett, az ELTE TÓK tudományos munkatársa a matematikai teljesítmény prediktorairól tartott előadást, melyben kitért arra, hogy a numerikus képességek fejlődése jelentős egyéni különbségeket mutat még a tipikusan fejlődő gyermekek között is, ezért fontos megérteni az általános iskolás gyermekek matematikai készségeinek fejlődését befolyásoló tényezőket. A matematikai teljesítményhez a kognitív képességek összefüggő, koordinált hálózatára van szükség, és a teljesítmény az ismeretek, képességek, készségek minőségi alkalmazását jelenti. A számolási kompetenciák fejlődését nehezíthetik biológiai, szociális, környezeti és érzelmi tényezők, valamint a gyermek személyisége is. A szorongás – különösen a matematikával kapcsolatos szorongás – jelentősen ronthatja a teljesítményt, és testi tünetekben is megnyilvánulhat. A szocioökonómiai státusz is befolyásolhatja a matematikai teljesítményt, mivel a kedvezőbb helyzetű családok több támogatást tudnak nyújtani. A szorongás gyakorisága és mértéke hatással lehet a gyermek életminőségére és tanulmányi eredményeire.
A plenáris előadások után a következő szekciókban folytatódott a szakmai bemutatkozás: Anyanyelvi nevelés és interkulturális kommunikáció , DaF/DaZ Sektion – német nyelvű szekció, Ének-zenei, művészeti nevelési szekció, Vizualitás, közösség, művészetpedagógia, Neveléstörténet, A neveléstudomány aktuális kérdései, A koragyermekkori nevelés kérdései, STEM – természetes kíváncsiság a világra, Érzelmi kompetenciák és jóllét támogatása a nevelésben szekció.
A konferencia lehetőséget adott a szakmai tapasztalatcserére, a legújabb kutatási eredmények megosztására, valamint a magyarországi és Kárpát-medencei pedagógusképzés aktuális kihívásainak megvitatására.
